Ezért ne búcsúzz el soha a mesterséges intelligenciától

Biztos, hogy minden digitális interakció végén szükség van a szentimentális zárszóra?

A Google energiaigénye olyannyira elszállt, hogy az internetes óriás most már fúziós energiát is hajlandó vásárolni jövőbeli adatközpontjaihoz. A techvállalat ugyanis elismerte, hogy a kibocsátásai 50 százalékkal nőttek 2019 óta, miközben az adatközpontok energiafogyasztása 2020 óta megduplázódott.
A szerző a Makronóm elemzője.
A Google megállapodást kötött a Commonwealth Fusion Systemsszel, és ennek keretében 200 megawattnyi energiát vásárol a cég első kereskedelmi fúziós erőművétől. A megállapodás a Virginia államban még csak tervezett Arc erőmű kapacitásának a felét teszi ki. A Commonwealthnek először a Bostonon kívüli Sparc demonstrációs reaktorát kell működésre bírnia 2026-ig, csak ez után kezdhet hozzá az újabb létesítmény építéséhez.
Nem ez az első alkalom, hogy egy nagy techcég a fúziós energiára támaszkodna. A Microsoft már évekkel ezelőtt megállapodott a Helionnal 50 megawatt teljesítmény vásárlásában egy 2028-ra tervezett erőműből. A szakértők akkor mindezt szkeptikusan fogadták, de a Google mostani lépése a nagyobb volumen miatt komoly lépés lehet a fúziós iparágnak.
A Google legfrissebb környezeti jelentése szerint a vállalat kibocsátásai több mint 50 százalékkal nőttek 2019 óta, és csak az elmúlt évben 6 százalékkal emelkedtek. Márpedig ez rossz irány egy olyan cégnél, amely az évtized végére a nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást tűzte ki célul.
A Google adatközpontjainak az energiafogyasztása 27 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 2020 óta pedig megduplázódott, elérve a 30 terawattórát.
Ez a mennyiség nagyjából megegyezik Írország teljes éves energiafogyasztásával.
A keresőóriás több milliárd dollárt fektetett be tisztaenergia-projektekbe, köztük újgenerációs technológiákba, például atomenergiába és továbbfejlesztett geotermikus rendszerekbe. Bár ezek az üzletek segítettek mérsékelni a kibocsátás növekedését, az MIT Technology Review szakértője, Casey Crownhart szerint lehetetlen lépést tartani a vállalat energiaigényével.
Bár e tekintetben könnyű az MI-re mutogatni, hiszen a technológia minden Google-termékbe és -üzletágba beszivárgott, a cég bagatellizálja a mesterséges intelligencia szerepét. „Fontos megjegyezni, hogy növekvő energiaigényeinket nem kizárólag az MI hajtja. A Google Cloud gyorsuló bővülése, a keresésbe való folyamatos befektetések, a YouTube terjeszkedése és más tényezők is hozzájárultak ehhez az általános növekedéshez" – áll a vállalat jelentésében.
A cég képviselője nem volt hajlandó megosztani, hogy mekkora az MI részesedése az energiafogyasztásban. Mara Harris szóvivő azt sem árulta el, hogy egyáltalán tudják-e ezt, vagy csak nem hajlandók elárulni.
Crownhart szerint a nagy techvállalatoknak sokkal többet kellene felfedniük az MI energiaigényéről, hiszen jelenleg csak találgatni lehet a technológia hatásairól. A Google rengeteg erőfeszítést és forrást fektetett az ambiciózus klímacéljai kitűzésébe és elérésébe, de ahogy az energiaigény továbbra is meredeken nő, nyilvánvaló, hogy ezeket egyre nehezebb lesz elérni.
Mindebben az átláthatóságnak kulcsfontosságú szerepet kell kapnia. Amíg ugyanis a nagy techcégek titkolóznak az MI valós energiaigényével kapcsolatban, addig a társadalom nem tudja felmérni azok valós költségeit.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pexels
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.